Lucinda Gray: Az aranykalitka

Szintén azok közé tartozom, akik a csodaszép borítóba szerettek bele, így került hozzám is a könyv.

Még Júliusban megvettem egy leárazás alkalmával anélkül, hogy tudtam volna, miről szól. Még a fülszövegbe sem lestem bele.

Hónapokig állt a polcomon, mikor is úgy döbtöttem, inkább tovább adok rajta és kisorsolom az olvasóim között. 

De ugye, nem adhatok tovább úgy egy könyvet, hogy ne olvastam volna :)

Így hát nekiálltam.

Elég furcsán indult, nehéz volt megszokni az írónő stílusát. Aztán ahogy egyreinkább haladtam a történettel, úgy tűnt, nincs is igazán kiforrott stílusa még.

Kicsit elkapkodottak éreztem az egészet.

Maga a fő szál nem rossz elgondolás.

A középosztálybeli tetstvérpár hirtelen nagy vagyonra tesz szert, próbálnak beilleszkedni az új, nemesi közegbe, elkezdődnek az intrikák, áskálódások, történik egy gyilkosság... Innét már próbál a történet a krimi felé hajlani.. több, kevesebb sikerrel.

Nem mondanám unalmasnak a sztorit, minden fejezetben jön egy csavar, néha talán feleslegesen is.

A tájleírások nekem kissé hiányosak voltak, nehezen tudtam beleképzelni magam a történetbe.

A szereplők özül senkivel sem tudtam azonosulni és nagy jellemfejlődések sem mennek végbe a történet folyamán.

A főszerelőt kissé naívnak és butácskának ítéltem meg, de talán azért, mert már messze nem az én korosztályom. Rég voltam már 16 éves :D

( Minden negatív gondolatomat a könyvről ennek tudtam be. A fiatalabb korosztály, akiknek valóban szól ez a kötet, valószínűleg más szemmel látják majd. )

Hiányoltam kissé az adott kor nyelvezetét is. Egy 19. században játszódó történethez képes itt-ott elég mondernek hatnak a párbeszédek, a nők szabadszájúabbak, mint ahogy azt a kor megkövetelte.

Összességében viszont el kell mondanom, hogy lekötötte a figyelmem. Minden egyes alakalommal vártam, hogy újra a kezembe vehessem, hogy lássam, mi lesz a következő lépés, a következő megoldásra váró rejtély.

Remélem, a nyertesemnek is elnyeri majd a tetszését és kedvét leli az olvasásban!! :)