La Fleur Könyvtára

Nehezen, de bevallom, még sosem olvastam ezelőtt Agatha Christie-től. Szégyenlem is miatta magam rendesen. Csak most jöttem rá, mit is hagytam ki. Megismerkedésünket nem akartam nagy terjedelmű regénnyel kezdeni - talán kicsit félve a csalòdástòl - ezért esett a választásom erre a novellás kötetre. Sosem voltam krimi rajongò. Akadt már néhány a kezembe, de ezidáig még egyik sem fogott meg. De most... most valahogy teljesen beszippantott...  A kötetben 4 novella kapott helyet. Az első, amely egyben a leghosszabb is volt a személyes kedvencemmé vált. Poirot gondolkodásmòdja lenyűgöző, stílusa pedig kellemes angol humorban bővelkedik. Ms Marple is igazán kedvemre  valò volt, de mégsem éreztem magamhoz annyira közel, mint Poirot-ot. Talán azért, mert nem kaptam belőle még eleget átfogòbb tanulmányozáshoz. A történetek kellőképpen karácsonyiak és kellőképpen izgalmasak voltak. S mivel nem rendelkezem elég vastag nyomozòi vénával, nehezen jöttem rá a gonosztevők kilétére. Bevallom,

Mi is lehetne az első és legjobb olvasmány a karácsonyi hangolòdásra, mint Charles Dickens remekműve?! Eddig mindig a filmet vettem elő ebben az időszakban, azonban idén sikerült beszereznem a könyvet is, egy igazán gyönyörű kiadásban (Édesvíz, 1997). Talán még iskolás koromban - ami bizony jò rég volt már - olvastam először, így ez most félig meddig újraolvasás volt, mert nem igazán emlékeztem már rá, még ha a film teljes mása is, azt reméltem, találok eltéréseket. Szeretem Dickens stílusát, már több könyvét is élvezettel olvastam. Remekül fogalmaz, tökéletesen mutatja be a környezetet és a szereplőit egyaránt. A történetei olvastatják magukat, nem kell különösebb komcentráciò, könnyen fel lehet venni a fonalat mégis érthető, átélhető. A karácsonyi ének egy igazán tanulságos kis mese. Megtanít minket Ebenezer Scrooge szemén át meglátni a valòdi értékeket és azokat megbecsülni. Három szellem látogatja meg, akik felajánlanak neki egy jobb életet, de vajon él-e a lehetőségg

Először is köszönöm a kihívást FairyDust -nak, a Missreaders blog vezetőjének! :) Nagyon szeretek Book Tag-eket töltögetni és olvasgatni egyaránt, hisz ezzel sokkal személyesebbé válhat egy blog, jobban megismerhetjük egymást! 1. Milyen könyvet kezdtél el, amit még be kell fejezned?     Sosem kezdek bele egynél több könyvbe. Vagy legalábbis nagyon ritkán. Jelenleg Charles Dickens Karácsonyi ének ét olvasom, mert hát mi is lehetne aktuálisabb így, karácsony közeledtével? :D Ráadásul egy igencsak szép példányhoz sikerült hozzájutnom, ami még inkább fokozza az élvezeteket! Ez pedig az Édesvíz Kiadó 1997-es kiadása. 2. Van úgynevezett őszi könyved, amivel könnyebben átlépsz az évvégi időszakba?      Igazából nincs és ősszel még nem igazán veszem elő a karácsonyi könyveket sem. Nekem olyankor az még túl korai. 3. Milyen új megjelenést vársz még?     Vicces, hogy könyves bloggerként ezt kell írnom, de sosem várok friss megjelemnéseket. :D Persze mindig van néhán

Hatalmas elvárásokkal vettem kézbe ezt a könyvet és nagyon őszintén bevallom, nem sikerült mindenben helytállnia.  Talán ismét azzal rontottam el, hogy előbb láttam a belőle készült filmet Johnny Depp (♡) főszereplésével, aminek vajmi kevés köze van az eredeti történethez. Adaptáciò helyett sokkal inkább karikatùraként sorolnám be a kötet elolvasása után. De vegyük inkább sorba. Ami kétségtelenül elsőre megfogott, az a borítò. Igazán sejtelmesnek és sokat mondònak találtam, végül ebben is csalòdnom kellett. Ha Angelique-t ábrázolja, én őt teljesen másnak képzeltem el. Leginkább a hajszínéből kiindulva, ami a könyvben szőke. A történetet három részre tudnám tagolni. Az "első részt", ahol Angelique gyermekkorát ismerhetjük meg, túlságosan is sötétnek találtam. Sokkal inkább volt rémtörténet, sem mint fantasy. Ahogy egyre jobban haladtam a történettel, egyfajta nehezékként ült meg a lelkemen és már-már feladtam volna az olvasását. Ám ekkor a "második rész" ú